Minden közlekedő rémálma, hogy bekövetkezik egy baleset, ám az azt okozó autós elhajt, szemtanúk nincsenek, a rendszámát nem sikerül leolvasni, így ami marad: ismeretlen tettes, összetört autó és vagyontárgyak, valamint hosszas gyógykezelést igénylő személyi sérülés.

Korábban részletesen írtunk arról, hogy milyen tényezők befolyásolják a közlekedési baleset okozásáért felelős személy megállapítását, valamint hogy milyen kártérítési lehetőségek állnak fenn, legyen szó akár ráfutásos balesetről vagy utasként megélt balesetről.

Mi a helyzet azonban akkor, ha az elkövető személye nem állapítható meg?

Ismeretlen tettesről beszélhetünk, ha a balesetet elszenvedő személyt cserbenhagyták, nem áll rendelkezésre róla semmilyen adat (pl. rendszám), a balesetet nem látta senki.

Ismeretlen elkövető esetén sajnos a károsult gépjárműben, tárgyakban okozott károk vonatkozásában általában nem lehetséges kártérítést igényelni, hacsak rendőrségi eljárásban fény nem derül az elkövető kilétére. Az ilyen eseményekre általában a casco biztosítás tud fedezetet nyújtani.

Korábbi cikkünkben írtunk arról, hogy a személyi sérülés esetén az érintett kártérítésre jogosult. Amennyiben a baleset során súlyos sérülés vagy haláleset következik be, a jog ismeretlen elkövető esetén is védelmet nyújt a sérült személynek. Ilyenkor ugyanis nem akadálya a polgári jogi igény érvényesítésnek, ha az elkövető személye ismeretlen.

Ismeretlen tettes esetén szükséges megvizsgálni a sérülés mértékét a kártérítési igény érvényesíthetősége körében.

Az, hogy 8 napon belül vagy túl gyógyulónak minősül-e egy sérülés, nem attól függ, hogy nyomtalanul eltűnik-e, meggyógyul-e ennyi idő alatt.

Ezt a két kategóriát nem a jogszabályok, hanem orvos-szakmai szabályok határozzák meg. Ezért kiemelten fontos, hogy orvosi dokumentumokkal szükséges alátámasztani a közlekedési balesetben elszenvedett személyi sérülés mértékét és jellegét, hiszen csak ennek birtokában lehetséges kártérítési igénnyel élni ismeretlen tettes esetén.

Általában 8 napon belül gyógyuló sérülések például:

  • ízületi zúzódásos és szalagsérülés nélküli rándulások
  • egy-három fog meglazulása, fogkorona letörése
  • a dobhártya repedése (a középfül bevérzése, csontsérülés nélkül)
  • kisebb vérömleny
  • az izomba behatoló – de izomvarratot nem igénylő – felszínes sérülések
  • enyhe lefolyású agyrázódás

stb.

Általában 8 napon túl gyógyuló sérülések például:

  • az ízületek nyílt sérülései, ficamok, az inak sérülései
  • az ér- és idegsérülések
  • a közepes és súlyos fokú agyrázkódás
  • csonttörés (az orrcsont törése is)
  • érzékszervek bizonyíthatóan 8 napon túli funkciókárosodással járó sérülése
  • 8 napon belül gyógyuló sérülés, amelyhez azzal közvetlenül összefüggésbe hozható szövődmény alakul ki

stb.

Megjegyezzük, a sérülés jellege, gyógytartama minden esetben orvosi vélemény alapján kerül megállapításra.

Ismeretlen tettes esetén is érdemes tehát felkeresni a területre specializálódott ügyvédi irodát, hiszen megfelelő jogi támogatással, a megfelelő eljárásban ilyen esetekben is jó esélye lehet kártérítésre.

 

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak.

Amennyiben szakértő jogi segítségre lenne szüksége, keressen minket bizalommal a „Kapcsolat” menüpont alatt található elérhetőségeink egyikén. Irodánk közel 20 éves szakmai tapasztalattal, maximális empátiával és emberséggel áll az Ön rendelkezésére.